2013. november 30.

András napi Galamb TáncHáz





Fotók: Nyitrai András

A rendezvényre hozzávetőleg 170 fő jött el. Köztük gyermekek,
felnőttek, szendehelyiek, verőceiek, és már váciak is. Ki kell emelnünk,
hogy a Magyar Táncművészeti Főiskola modern társastánc és divattánc
szakra járó hallgatói is eljöttek a táncházba.
A zenét Pénzes Dezső és zenekara szolgáltatta.
A beléptetésnél Nagy Hajnalka, Schlenk-Markó Edina, a büfében
Fűr Éva, Dobák Tamara, Müller Tamás segítkezett.
A hangosítást Fűr Tibor és Für Bence kezelte, fotózott Nyitrai András.

A rendezvény jó hangulatban telt. Különösen nagy bizakodásra ad
okot, hogy a helyi gyermekek nagy számmal jelentek meg és nagyon
aktívak voltak az egész táncház alatt.

Köszönet mindannyiótoknak: Kovács Henrik felelős

2013. november 25.

GalambTáncHáz

András nap alkalmából újra szól a talpalávaló!
Várunk mindenkit szeretettel a Kultúrba!


2013. november 23.

Adventi koszorúkötés




Mivel egyesületünk a hagyományőrzést vállalta fel: lehetővé tettük,
hogy mindenki maga köthesse meg az ünnep díszét az Adventi
koszorút.

Horváth Kata vesszőfonó segítségével a régi hagyományokon
alapulva készítette minden család a maga koszorúját.
Kata tolmácsolásában meghallgathattuk, hogy minek mi a jelentése, és
hogy pontosan hogyan is készült régen ez a koszorú.

Résztvevők száma: 12 fő

2013. november 19.

Adventi Koszorú Készítés



2013. november 23-án 
15-től 17-ig
a szendehelyi Művészeti Házban - azaz a Kultúrban.

Hozz magaddal:
4 fehér gyertyát, gyertyatűvel,
3 db csipkebogyót,
kék-világoskék szalagot
és sok-sok télizöldet!

A koszorú készítést vezeti: Horváth Kata vesszőfonó
információ: 06 30 2810519

ajánlott adomány: 500 ft - amit a ház fenntartására fordítunk,


....mert hiszünk a Kultúra és közösség erejében!”

Szeretettel várunk mindenkit, aki maga szeretné elkészíteni  családjának ezt a koszorút!

Az adventi koszorú

Az adventi koszorú a világmindenség rendjét tükrözi vissza nekünk. Alapja a körkereszt, ami a Nap jele az ősi kultúrákban. Emiatt a koszorút a Nap járása szerint kötjük, vagyis a fűzvesszőket az óramutató járásával megegyező irányban, balról jobbra fűzzük egymásba (vastag vége bal oldalon, jobbra vékonyodik). Mivel ezzel egyfajta rendet hozunk létre, egyetlen vessző sem mehet ezzel fordított irányba. A Nap járása szerinti forgó irány az építő, rendező erőket aktivizálja. Nagyanyáink a levest vagy a krémet is így, a jobb irány felé keverték. Már hét darab lazán összefont vessző is stabilan megtartja magát, de a kellő vastagság miatt kilenc vesszőt használunk (az ősi kultúrák életfái, sámánlétrái hét vagy kilenc ágúak).

A koszorú közepére 3-3 vékony fűzvesszőből keresztet készítünk, melynek közepén a vesszőket egymásba szőjük. Míg a kör az anyaöl jelképe, így Máriáé, a kereszt a megfeszített Jézusé. A négy fehér gyertyát abba a négy pontba tesszük, ahol a kereszt a kört metszi (a fehér szín a tisztaság jelképe), melyeket világoskék szalagokkal kötünk át (Mária kék köpönyege). A gyertyák meggyújtásának sorrendje az idő járását, a napszakok és az évszakok körforgását tükrözi. A tér és az idő szerves egysége a magyar nyelvben is visszatükröződik. A kelet felé tett gyertyát gyújtjuk meg az első héten. Minden napunk a napkeltével keleten kezdődik, és ugyanígy minden év kezdete a kikelet. A következő héten először a keleti, majd a déli gyertyát gyújtjuk meg, ahogyan a nap megy az égen egy napon belül. A Nap ekkor delel, az év során pedig ez a nyár időszaka, amikor a nappalok a leghosszabbak. A következő vasárnap a keleti, a déli majd a nyugati gyertyát gyújtjuk meg. Amerre nyugat van, a Nap lenyugszik napnyugtakor. Az ősz után az év legsötétebb időszaka következik, mikor a nappalok a legrövidebbek. Ebben a sötétségben születik meg a fény, ekkor van Karácsony (a kara törökül feketét jelent). Ekkor, sorban a többi után az északon lévő gyertyát is meggyújtjuk. Ez a nap folyamán a sötétség szaka, az éj-szaka. Az észak elnevezése a régi magyar nyelvben, de a gyimesi csángóknál még ma is így hangzik: „éjszak”. Ez a térnek az az iránya, amerre a Nap sohasem jár, a sötétséget jelképező égtáj. A téli napfordulókor, amikor a nap tőlünk legtávolabb esik, a nappalok a legrövidebbek, az éjszakák pedig a leghosszabbak. Az ebbe született fény egész évünket világosítja meg.

A koszorúra tűzött fenyőágak vagy örökzöldek ugyanezt a körforgást követik, vagyis balról jobbra nyílnak ágaik. Hasonlóan egy spirál-galaxis karjaihoz, mely az asztrológiában a rák (az áldozat és az anyaság, a Hold és Mária) időszaka. A rák időszak közepén van Sarlós Boldogasszony ünnepe, mely a régiségben az aratás kezdetét jelentette. Az ekkor levágott első búzakévét (a Jézus-kévét) eltették, és később a karácsonyi asztal alatt helyezték el. Jézus és Mária így volt jelen az évkörben a Karácsonnyal pont szemközti időszakban is a régi ember életében. Az örökzöldeket végül fehér szalaggal körbefonjuk, pontosan négyszer bújtatva azt le és fel. Ez egy életkígyó: a gyermekkor, az élet delelője, az őszülés és végül a halál, ami a születéssel kötődik össze (itt egy masnit kötünk, így kötjük össze mi is). A gyertyák sorban való meggyújtásával nemcsak a világot járjuk térben és időben körbe, hanem az emberi életet is. 

A koszorú közepére font szövedékbe három csipkebogyót tűzünk. Az ősi napjelek (így pl. az őskultúrákban meglévő kör-keresztek, vagy az indiai mandalák és szekérkerekek, melyek tkp. dupla körkeresztek) értelmezései szerint a kör-kereszt közepe a világközép, ahol földi világunkba a Teremtő be tud lépni.  A világ közepe, mindenki számára saját maga (ha elképzeljük a Földet, mint kört magunk körül, pont a közepén állunk, de a másik ember is, bárhol van is, pontosan a közepén áll). Így a gömböt vetítjük le a papírra, kőre, mikor körkeresztet rajzolunk, benne meghatározva a tér négy irányát is. Ezt a tudást az ősi népek „föntről” kapták, ezért hívják a körkeresztet Ősképnek.  Később Jézus is pontosan így lépett be mostani „világunkba”, a kereszt közepén (ez tkp. a Teremtő belépése). Ez azonban mindenki számára csakis saját magán, a saját világközepén, a saját körkeresztjének közepén keresztül lehetséges. 

Áldott, szép Karácsonyt Kívánunk Mindenkinek!

Biró Marianna Molnár V. József nyomán

2013. november 18.

Hírek

Örömmel értesítek mindenkit arról, hogy elindult a Szendehelyi Művészeti Házban-azaz a Kultúrban a fűtés!
Köszönet minden adományért: a társadalmi munkáért, a csövekért, a radiátorokért és a pénzért, amit kaptunk, hogy fűteni tudjunk. Programjaink mostmár a téli időszakban is folytatódnak!

November 23-án 15-től Adventi Koszorú készítésre várjuk az érdeklődőket.

November 30-án 17-órától  András napi GalambTáncHáz-ba hívunk benneteket, hogy együtt ünnepeljünk , táncoljunk, majd elcsendesedve várjuk az Ünnepet!

Hétfő-csütörtökön délutánonként a Vadgalamb kézműves és táncos szakkör várja a gyerekeket.
Este Dobák Tamara  a tornázni vágyókat.

Minden hónap harmadik szombatján Horváth Kata vesszőfonó tanfolymán készülnek a csodálatos kosarak. A nagy érdeklődés miatt 2014. január  17-én  péntek délután 16 órakkor ismét indul egy kezdő tanfolyam, aki szeretne kosarat fonni az bátran jöjjön, jó hangulatban készülnek a remekművek, keressétek az információt a honlapunkon!


További segítséget köszönettel fogadunk. 
Egyesületünk Közhasznú Egyesület, pénzadományotok az adóalapból leírható adomány!

A ház további munkálataihoz és a programok megvalósításához Önkéntes segítőket is keresünk és várunk!

Mindenkit várunk szeretettel: Bubu és csapata